-
1 ἰάλλω
ἰάλλω ( ἵημι, nach Arcad. p. 197 ἱάλλω), schicken, senden, werfen; ὀϊστὸν ἀπὸ νευρῆφιν ἴαλλεν Il. 8, 300, den Pfeil von der Bogensehne abschießen; ἐπὶ σῖτον χεῖρας ἰάλλειν, die Hände nach der Speise ausstrecken, Od. 10, 375, oft ἐπ' ὀνείαϑ' ἕτοιμα προκείμενα χεῖρας ἴαλλον; aber ἑτάροις ἐπὶ χεῖ. ρας ἴαλλεν, 9, 288, = legte Hand an sie, streckte seine Fäuste gegen sie aus (vgl. ἐπιάλλω); ϑοῶς δ' ἐπὶ δεσμὸν ἴηλε 8, 447, wie περὶ χερσὶ δὲ δεσμὸν ἴηλα χρύσεον, legte um die Hände eine Fessel, Il. 15, 19; übertr., ἀτιμίῃσιν ἰάλλειν τινά Od. 13, 141, mit Schimpf bewerfen, Schimpf anthun; – ἐπὶ Δωδώνης ϑεοπρόπους ἴαλλεν, sendete er nach Dodona, Aesch. Prom. 662; Δίκην – σύμμαχον φίλοις Ch. 490; sp. D.; Φϑίᾳ γὰρ ἐλεύϑερον ἦμαρ ἰἀλλων Theodorid. 13 (VII, 529); ὑλακήν, bellen, Iul. Aeg. 59 (VII, 69); ἴχνος ἰῆλαι, Fußtapfen eindrücken, den Fuß setzen, Nic. Al. 242. – Bei Hes. Th. 269 von den Harpyen, μεταχρόνιοι γὰρ ἴαλλον, intr., sc. ἑαυτάς, eilten, schwebten herbei. – Adj. verb., ἰαλτὸς ἐκ δόμων ἔβην Aesch. Ch. 22.
-
2 ἰάλλω
ἰάλλω, aor. ἴηλα, inf. ἰῆλαι: send, mostly implying quick motion toward some definite point; freq. ἐπ' ὀνείατα χεῖρας ἰάλλειν, ‘apply’ the hands to viands, Il. 9.91, etc.; ἑτάροις ἐπὶ (adv.) χεῖρας ἴαλλεν, ‘flung out’ his arms to them, Od. 9.288 ; ὀιστὸν ἀπὸ νευρῆφιν ἴαλλεν | Ἕκτορος ἀντικρύ, Il. 8.300; ἐπὶ (adv.) δεσμὸν ἴηλον, ‘whip’ on a knot, Od. 8.443, cf. 497; met., ἀτῖμίῃσιν ἰάλλειν, ‘assail’ as with missiles, Od. 13.142.A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > ἰάλλω
-
3 ἰάλλω
ἰάλλω, schicken, senden, werfen; ὀϊστὸν ἀπὸ νευρῆφιν ἴαλλεν, den Pfeil von der Bogensehne abschießen; ἐπὶ σῖτον χεῖρας ἰάλλειν, die Hände nach der Speise ausstrecken; ἑτάροις ἐπὶ χεῖ. ρας ἴαλλεν, 9, 288, = legte Hand an sie, streckte seine Fäuste gegen sie aus; περὶ χερσὶ δὲ δεσμὸν ἴηλα χρύσεον, legte um die Hände eine Fessel; übertr., ἀτιμίῃσιν ἰάλλειν τινά, mit Schimpf bewerfen, Schimpf antun; ἐπὶ Δωδώνης ϑεοπρόπους ἴαλλεν, sendete er nach Dodona; ὑλακήν, bellen; ἴχνος ἰῆλαι, Fußtapfen eindrücken, den Fuß setzen; von den Harpyen, μεταχρόνιοι γὰρ ἴαλλον, intr., sc. ἑαυτάς, eilten, schwebten herbei -
4 ἀτιμία
A dishonour, disgrace,ἀτιμίῃσιν ἰάλλειν Od.13.142
, Pi.O.4.21, S.El. 1035, etc.;ἐν ἀτιμίῃ τινὰ ἔχειν Hdt.3.3
;ἀτιμίην προστιθέναι τινί Id.7.11
; ὄνειδος καὶ ἀ. ἔχειν ib. 231; ἀτιμίης κυρεῖν πρός τινος ib. 158; θεῶν ἀ. dishonour done to the gods, E.Heracl.72, Pl.Hipparch. 229c;οὐκ ἀτιμίᾳ σέθεν A.Eu. 796
: pl.,ταῖς μεγίσταις κολάζειν ἀ. Pl.Plt. 309a
, cf. 310e, R. 492d, al.;ὕβρεις καὶ ἀτιμίας D.18.205
, 21.23; indignities, Arist.Pol. 1336b11. -
5 ἰάλλω
ἰάλλω, [dialect] Att. [full] ἱάλλω acc. to Hdn.Gr.1.539, cf. ἐφιάλλω: [tense] fut. ἰᾰλῶ ([etym.] ἐπ-) Ar.Nu. 1299: [tense] aor.Aἴηλα Il.15.19
, [dialect] Dor. [full] ἴᾱλα Sophr.14. [[pron. full] ῐ, unless augmented; Hom. never uses the augm.]:— send forth,ὀϊστὸν ἀπὸ νευρῆφιν ἴαλλεν Il.8.300
, 309, cf. AP5.187 (Leon.): used by Hom. mostly in phrase, ἐπ' ὀνείατα χεῖρας ἴαλλον they put forth their hands to the dishes, Od.1.149,al.; ἐπὶ σίτῳ χ. ἰ. 10.376; ἑτάροις ἐπὶ χεῖρας ἴ. laid hands upon his comrades, 9.288; περὶ χερσὶ δὲ δεσμὸν ἴηλα threw chains around thy arms, Il.15.19;ἐπὶ δεσμὸν ἴηλε Od.8.447
; so later ὑλακήν give tongue, AP7.69 (Jul. Aegypt.); ἴχνος set down, plant the foot, Nic.Al. 242.2 c. acc. obj., ἄριστον ἀτιμίῃσιν ἰάλλειν assail him with insults, Od.13.142.3 later, send, dispatch,ἄγγελον Thgn.573
, cf.A.Ch.45 (lyr.);ἐπὶ Δωδώνης.. θεοπρόπους ἴαλλεν Id.Pr. 659
;Δίκην ἴαλλε σύμμαχον Id.Ch. 497
; ἄὁνυμτον τοῖς παιδίοις Sophr.l.c.;τινὰ παρά τινα Id.61
; Φθίᾳ ἐλεύθερον ἦμαρ ἰ. AP7.529 (Theodorid.).4 = εὑρίσκω, Hsch. s. vv. ἰᾶλαι, ἰάλλει.II intr. (sc. ἑαυτόν) send oneself on, i.e. flee, run, Hes.Th. 269. (Cf. Skt. iyarti 'set in motion'.) -
6 ατιμια
эп.-ион. ἀτῑμίη ἥ тж. pl.1) непочитание, неуважение, пренебрежение, презрение, тж. бесславие(ἀτιμίῃσίν τινα ἰάλλειν Hom.; ἀτιμίην προστιθέναι τινί Her.; ἐν ἀτιμίᾳ ἔχειν τινά Xen.)
ἀ. ἐσθημάτων Aesch. — жалкое рубище2) ( в Афинах) юр. бесчестие, лишение прав гражданского состояния(χρήμασι καὴ ἀτιμίᾳ ζημιοῦσθαι Plat.; ἀτιμίαι ἀνελεύθεροι Arst.)
См. также в других словарях:
ιάλλω — ἰάλλω, αττ. τ. ἱάλλω (Α) 1. ρίχνω, εκτοξεύω, εκσφενδονίζω («ὀϊστὸν ἀπὸ νευρῆφιν ἴαλλεν», Ομ. Ιλ.) 2. στέλνω, εξαποστέλλω («κἀπὶ Δωδώνης... θεοπρόπους ἴαλλεν», Αισχύλ.) 3. βρίσκω 4. φεύγω, τρέχω ή πετώ 5. φρ. α) «περὶ χερσὶ δὲ δεσμόν ἴηλα» έβαλα… … Dictionary of Greek